A Kellék összesített tartalomjegyzéke 1994–1998

Tanulmány

Benő Attila: Szimbólum és értelmezés. Másodlagos szimbolizáció a nyelvhasználatban – 2. sz., 52–59.
Bíró Csongor: Értekező levelek a német felvilágosodás esztétikájában – 7. sz., 129–142.
Boér Hunor: A monász megközelítése. Bevezető Leibniz szemináriumhoz – 4-5. sz., 83–89.
Borsos Szabolcs: A halál-jelenség mint vallásfilozófiai kérdés – 1. sz., 24–42.
Cziprián Lóránd: Konzervativizmus – 2. sz., 27–31.
Demeter Attila: A Tractatus etikája – 1. sz., 43–52.
Demeter Attila: „Nemzeti filozófia” – 4-5. sz., 57–64.
Demeter Szilárd: Parmenidész toposzai – 4-5. sz., 90–95.
Demeter Szilárd: A filozófiában régecskébb meghonosodott mélabús hangnemről – 8-9. sz., 149–155.
Gregus Zoltán: Művészi appercepció és transzcendentális fenomenológia – 2. sz., 60–66.
Gregus Zoltán: Kép és logosz – 8-9. sz., 49–53.
Heller Ágnes: Személyiségetika – dióhéjban – 7. sz., 115–123.
Ilyés Szilárd: A viszony, a választás, az érték, a személyiség néhány összefüggésének felvillantása a buberi dialógus-filozófia prizmáján keresztül – 1. sz., 56–63.
Ilyés Szilárd: A lélek-definíció ontológiai megalapozottsága Arisztotelész filozófiájában – 8-9. sz., 71–93.
Joó Tibor: Jegyzetek Hegel történetfilozófiájáról – 4-5. sz., 42– 50.
Lovász Andrea: A mítosz. Egy másfajta Platón dialógus – 8-9. sz., 15–29.
Mester Béla: Lehetséges-e „magyar filozófia”? Hozzászólás-féle egy újra feltámadt XIX. századi vitához – 7. sz., 51–67.
Nagy Attila: A lét értelmére vonatkozó kérdés ismételt felvetése. Túl misztikán és logikán – 8-9. sz., 135–148.
Schmidt Péter: Metafizikai beállítódás – 4-5. sz., 70–82.
Szegő Katalin: A görög filozófia és a szentpáli levelek – 8-9. sz., 95–105.
Szilágyi Mihály: Polányi és Wittgenstein tudásfelfogásának közös elemei – 2. sz., 41–51.
Tavaszy Sándor: Az idealizmus és egzisztencializmus viszonya a dialektika teológiában – 4-5. sz., 52–56.
Tonk Márton: A mértékletes történelem. Nietzsche történelemfilozófiája – 4-5. sz., 108–113.
Ungvári-Zrínyi Imre: Az emberi meghaladásának programja. Nietzsche személyiségfilozófiájának (ellen)értékrendje és hatása a jelenkori filozófiára – 3. sz., 32–37.
Ungvári-Zrínyi Imre: Erdélyi magyar kartezianizmus a 17. században – 8-9. sz., 157–176.


Esszé

Ambrus Tibor: What win if I gain the thing I seek? – 6. sz., 75– 78.
Balogh Brigitta: Hallhatatlanság – 6. sz., 91–112.
Bartha Ágnes: Dosztojevszkij filozófiája – 6. sz., 75–90.
Demeter Attila: Egy kérdezés története – 2. sz., 14–19.
Demeter Attila: Gottfried Benn és ... Nietzsche – 3. sz., 16–20.
Fabiny Tibor: A Macbeth és a gonosz szimbolizmusa – 6. sz., 49– 66.
Fosztó László: Mindennapok néprajza – 2. sz., 37–39.
G. Balogh Attila: Harmadik levél a táncról – 6. sz., 39–44.
Gregus Zoltán: A széprút aiszthézisze – 3. sz., 7–10.
Horváth Gizella: Egy eljövendő Nietzsche-fordítás előjátéka – 6. sz., 113–118.
Ilyés Szilárd: Magukat marcangoló szavak – 3. sz., 39–41.
Lovász Andrea: Az oktalan(?) félelemről – 6. sz., 45–48.
Molnár Attila: Ikarosz rehabilitálása – 2. sz., 20–23.
Molnár Attila: Egy markolat folytatása, avagy az elvontság trombózisa – 3. sz., 22–25.
Szabó László: Humanizmus és Nietzsche – 3. sz., 12–14.
Szabó Zsolt: Az élet fogalma Nietzsche filozófiájában – 2. sz., 7– 10.
Szilágyi Júlia: A felfüggesztett idő nyomában – 6. sz., 33–38.
Szilágyi Júlia: Platón, Picasso és az eszményi asztal – 8-9. sz., 55–56.
Szilágyi N. Zsuzsa: Athéni Timon – 6. sz., 67–74.
Tankó Éva: Nem szokványos kritika avagy Herakleitosz tanítványai – 2. sz., 32–36.
Thamó Enikő: A megváltó pszichológiája – 3. sz., 27–30.
Tillman J.A.: Merőleges műveletek – 6. sz., 19–32.
Vajda Mihály: Canetti antropológiája – 6. sz., 7–18.
Veres Zoltán: A váradiság metafizikája (Macskakövek) – 1. sz., 53–55.
Veres Zoltán: Céh és céhtudat – 2. sz., 24–26. 111
Veres Zoltán: A filozófia hűtlensége – 4-5. sz., 65–69.
***: Spinoza filozófiája levelei alapján – 2. sz., 11–13.


Fordítás

Baumgarten, Alexander: A személy fogalmának többféle jelentéséről (Ford.: Tonk Márton) – 7. sz., 125–128.
Baumgarten, Alexander: A Phaidrosz egységes témája. Platón és a felejtés problémája (Ford.: Ilyés Szilárd) – 8-9. sz., 31–37. Benoist, Jocelyn: A francia fenomenológia húsz éve (Ford.: Szathmáry Zsuzsanna) – 7. sz., 7–22.
Ciomoş, Virgil: Platón „A Perzsa” versus Arisztotelész „A Görög” (Ford.: Gál József) – 8-9. sz., 39-–48.
Cioran, Emil: Az abszurdum szenvedélye (Ford.: Makkai Bence) – 2. sz., 67–69.
Cioran, Emil: Én és a világ (Ford.: Makkai Bence) – 2. sz., 70–71.
Lévinas, Emmanuel: Diakrónia és megjelenítés (Ford.: Szigeti Attila) – 7. sz., 23–35.
Liiceanu, Gabriel: A tragikum pszichológiája: a <pleasure in pain> jelensége (Ford.: Pató Attila) – 4-5. sz., 96–103.
Liiceanu, Gabriel: A tragédia elve a preszokratikus filozófiában (Ford.: Pató Attila) – 4-5. sz., 104–107.
Matthews, Gareth B.: Arisztotelész az életről (Ford.: Fall Sándor) – 8-9. sz., 57–69.
Muscă, Vasile: Törvény és nevelés (Ford.: Tonk Márton) – 8-9. sz., 7–13.
Popper, K.R.: Indeterminizmus és emberi szabadság (Ford.: Jónás Csaba) – 8-9. sz., 113–134.
Steindler, Larry: A nemzeti filozófiatörténetírás általános feltételei (Ford.: Balogh Brigitta) – 7.sz., 93–114.


Vita

A kommunikációképtelenségről – Molnár Attila, Borbély Csaba, Konnert Zoltán, Csíszér Eszter, Szigeti Attila – 1. sz., 7–23. A Böhm-konferencia záróvitája – 7. sz., 69–91.

Interjú

Egyed Péter, Gál László, Szegő Katalin, Ungvári Z. Imre, Veress Károly – 4-5. sz., 7–40.
„Ami nekem a filozófia, az valóban rákérdezés...” Beszélgetés Vajda Mihállyal – 7. sz., 37–49.

Recenzió

Cornea, Andrei: Platon. Filosofie şi censură (Sz.A.J – 4-5. sz., 114–116.
Heidegger, Martin: „...költőien lakozik az ember...” Válogatott írások (Demeter Attila) – 1. sz., 64–67.
Heidegger, Martin: Bevezetés a metafizikába (I.Sz.) – 4-5. sz., 119.
Kolakowski, Leszek: A vallás (Tonk Márton) – 1. sz., 68–78.
Muscă, Vasile: Introducere în filosofia lui Platon (Balogh Brigitta) – 8-9. sz., 107–110.
Nietzsche, Friedrich: Túl jón és rosszon (T.M.) – 3. sz., 43–44.
Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése (T.M.) – 3. sz., 45–46.
Robin, Léon: Platon (Gregus Zoltán) – 8-9. sz., 110–111.
Scholem, Gershom: A kabbala helye az európai szellemtörténetben (Sz.A.) – 4-5. sz., 116–117.
Strauss, Leo: Az üldöztetés és az írás művészete (Sz.A.) – 4-5. sz., 115.
Reneszánsz gondolkodók (D.A.) – 4-5. sz., 117–118.
A későújkor józansága I. Olvasókönyv a tudományos technikai világfelszámolás köréből (Szigeti Attila) – 1. sz., 79–87.
Ex Symposion-Nietzsche különszám (Sz.A.–T.M) - 3. sz., 44–45.

Bibliográfia

Könyvszemle – 1. sz., 88–90
Könyvszemle – 2. sz., 77.
Laczkó Sándor: A magyar nyelvű Nietzsche-fordítások bibliográfiája 1872-től 1994-ig – 3. sz., 47–52.
Gulkai Márta: Az 1994-ben megjelent filozófiai vonatkozású könyvek bibliográfiája – 3. sz., 55–64. (melléklet)
Az 1995-ben megjelent filozófiai kiadványok válogatott bibliográfiája – 4-5. sz., 120–124.