Plat�n, Picasso �s az eszm�nyi asztal^*

SZIL�GYI J�LIA

Időben el�g neh�z lenne elhelyezni azt a k�pzeletbeli asztalt, amely mell� a c�mben eml�tett k�t vil�gnagys�g letelepedhetne egy kis terefer�re. Mindkettőj�k j�volt�b�l azonban fogalmunk lehet egy ilyen asztal alakj�r�l... A sz�ban forg� asztalt �ppen Picasso festette meg, nem is egyszer, de tudom�som szerint elsőnek Plat�n l�pett fel az ig�ny�vel, ő fogalmazta meg. Ha l�thatn�, ki tudja, nem m�s�tan�-e meg igen kedvezőtlen v�lem�ny�t a fest�szetről �s a festőkről, akiket �llam�b�l mint az igazs�g meghamis�t�it sz�műz�tt. Hogyan hazudnak h�t a festők, �s mik�nt fogja rajta őket Plat�n? Szerinte � illetve a dial�gusokban megsz�laltatott Sz�krat�sz szerint � kezdetben volt az asztal (vagy az �gy, ha �gy tetszik) ide�ja, amint azt az isten megteremtette; ezt az eszm�nyi asztalt ut�nozta az asztalos, �gy teszi haszn�lati t�rggy�: a festő teh�t, amikor asztalt fest, ut�nzatot m�sol, m�s sz�val munk�ja a teremt�s harmadik fok�n �ll, tekint�lyes t�vols�gra az ide�t�l, ami maga az igazs�g. R�ad�sul a festő t�k�letlen�l tesz eleget feladat�nak, hiszen az asztalnak csup�n az egyik vagy m�sik oldal�t k�pes �br�zolni, kor�ntsem az eg�szet, vagyis az igazit...

Ak�r olvast�k, ak�r nem az �llamot, festők �s mű�lvezők k�t �s f�l �vezreden �t elfogadt�k a csakugyan konvencion�lis asztal�br�zol�st. Eg�szen addig, am�g Picasso a huszadik sz�zad m�sodik �vtized�ben n�h�ny t�rs�val megteremtette azt a műv�szeti ir�nyzatot, amit szimultaneizmus vagy szintetikus kubizmus n�ven ismer�nk. Ekkor der�lt ki, hogy egy t�rgyat csak�gy, mint b�rmely �lől�nyt, lehet egyszerre t�bb sz�gből, minden kiterjed�s�ben �br�zolni, kik�sz�b�lve azt a hi�nyoss�got, amit Plat�n (vagy a mester) oly szigor�an vetett a festők szem�re. A dial�gus melynek egy�bk�nt is vir�gkor�t �lj�k � elvben nem is lehetetlen az �kori filoz�fia �s az avantg�rd fest�szet k�z�tt: az egykori k�vetelm�nyre t�bb mint k�tezer �ves k�s�ssel, de csak megsz�letett a v�lasz.

L�nyege: a l�tv�ny l�zad�sa a l�tszat ellen.

Hogy az elv, az ut�nz�s�, rev�zi�ra szorul, az m�r � amint az előbbiekben l�thattuk � Plat�n szem�ben evidencia volt. Ma � k�zhely. A modern műv�szet legproblematikusabb k�zhelye. Amikor a sz�nh�zban l�zadt fel a l�tv�ny a l�tszat ellen � szak�tottak azzal a konvenci�val, hogy szerző �s rendező j�volt�b�l a n�ző cinkosan beleselkedik a kedv��rt h�romfalas sz�nt�rre; sz�npad �s n�zőt�r k�z�tt leomlott a fal. �ri�si robajjal persze, mint mindig, amikor a j�t�kot �s val�s�got nev�n nevezik.

A j�t�k �j val�s�ga, a val�s�g �j j�t�ka alakult ki a szem�nk előtt. Konvenci� ez is: nyitott mű a neve, felh�vja a n�zőt a sz�nt�rre, lek�ldi a sz�n�szt a n�zőt�rre, mozg�sba lend�ti a szobrot, mely Lessing �ta csak h�rom dimenzi�ban l�tezhetett; vonalakban, s�kokban fogalmazza �jra a v�sznon azt, amit magunkban vagy magunk k�r�l l�tunk. Minden esetben arra k�nyszer�t, hogy kik�sz�l�djunk a passz�v n�ző k�nyelmes poz�ci�j�b�l, abb�l, hogy �mindez v�g�l is nem r�nk tartozik�. Ha a klasszikus műh�z, legyen az dr�ma, k�p, vers, a maga z�rt v�glegess�g�ben nem volt mit hozz�tenn�nk, az, amit nyitott műnek nevez�nk, csak att�l �s annyiban �l igaz�n, amit �s ahogyan hozz� tudunk tenni. Valaki n�mi t�lz�ssal, de igen szellemesen megjegyezte, hogy annak, aki ma verset olvas, filmet n�z, zen�t hallgat, t�bbet kell �tudnia�, mint annak, aki �r, rendez, kompon�l. Holott el�g egyet tudnia: l�tni, nemcsak n�zni � rugalmas szeml�lettel, elfogulatlanul. �s fők�nt akt�van.

A Lufthansa egyik vil�gszerte ismert rekl�mfot�ja: disztingv�lt, idős �s kor�t nem is titkol� h�lgy n�mi egzotikus p�lmaf�k k�z�tt hallatlanul megr�k�ny�d�tt arccal sz�tvon egy gy�k�nyf�gg�nyt. Szemben van vel�nk. De hogy ő mit l�t?! Arckifejez�s�ből, a k�rnyezetből ki-ki k�vetkeztessen saj�t fant�zi�ja, rejtett v�gyai szerint. Nem, csak azt ne mondj�k, hogy Frau X kimeredt szeme a műv�szet j�vőj�t pillantotta meg...

^* Megjelent 1971-ben a Korunk foly�iratban.